Ausztrália világbajnokságon – sőt, ha jól tudom, általában a FIFA égisze alatt szervezett tornákon – még soha nem vert meg európai csapatot. No, most meg kell szakítani ezt a rossz sorozatot – ekkor ugyanis még van esélyünk a továbbjutásra, egyébként semmi.
Szerbiával még nem játszottunk, de a délszláv országokkal kapcsolatban vannak kellemes emlékeink. Az egyik a már az előző posztban megénekelt 1-0-s győzelem az 1988-as olimpián Jugoszlávia elleni csoportmeccsen, miután a socceroos tovább is jutott. Pedig abban a jugoszláv csapatban olyan játékosok voltak, mint a későbbi 84-szeres jugoszláv válogatott Pikszi Sztojkovics vagy a későbbi Stuttgart- és Sampdoria-légiós Srecko Katanec, a kispadon pedig a legendás Ivica Osim ült.
Aztán a másik kellemes emlék a négy évvel ezelőtti világbajnokságról való. Akkor is egy délszláv csapattal, a horvátokkal játszottuk az utolsó meccset, ami akkor is sorsdöntő volt. Igaz, akkor 3 pontjuk volt Vidukáéknak két mérkőzés után (Japánt verték, a braziloktól kikaptak), most viszont csak egy van. Így akkor a saját kezükben volt a sorsuk, tudták, ha nem kapnak ki, akkor továbbjutók.
Nem kaptak ki – pedig már a második percben vesztésre álltak –, továbbjutottak, így ni.
Nos, ezúttal nehezebb a helyzet. Egyfelől most nincs saját kezünkben a sorsunk (a másik meccsen nagyon kedvezően kell alakulnia az eredménynek ahhoz, hogy reménykedhessünk a továbbjutásban), másfelől most nem elég a döntetlen, nyerni kell. Mindezeken túl pedig a csapat két nagyon kemény, egyaránt emberhátrányban lejátszott meccs után van. Ráadásul épp ezekkel az emberhátrányokkal összefüggésben nem játszhat Kewell, aki nélkül a támadójátékunk hatékonysága nagyjából a felére csökkent.
Ráadásul a szerbeknek jó kapusuk van, nem működhet az a taktika, hogy távolról lövünk, az kipattan a béna kapusról, és valaki lecsap rá. Vagyis persze meg lehet próbálni, de kisebb rá az esély (szemben a ghánai meccsel, ahol a gólt is ilyen helyzetben szereztük).
Az viszont biztos, hogy támadni kell, vesztenivalónk nincs, így remélem, támadni is fogunk. A kezdő tizenegy mindenesetre erre utal: Schwarzer - Neill, Carney, Beauchamp, Wilkshire - Culina, Valeri - Cahill, Bresciano, Emerton - Kennedy.